Erbium(III)-oxid

Erbium(III)-oxid[1]
Az erbium-oxid kristályszerkezete
Más nevek	erbia
Kémiai azonosítók
CAS-szám	12061-16-4
PubChem	159426
ChemSpider	4298039
SMILES O=[Er]O[Er]=O
InChI 1/2Er.3O/rEr2O3/c3-1-5-2-4
InChIKey	VQCBHWLJZDBHOS-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	Er2O3
Moláris tömeg	382,56 g/mol
Megjelenés	rózsaszín kristályok
Sűrűség	8,64 g/cm³
Olvadáspont	2344 °C
Forráspont	3290 °C
Oldhatóság (vízben)	vízben oldhatatlan
Oldhatóság	savak jól oldják
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	Köbös
Termokémia
Std. képződési entalpia ΔfHo298	−1897,9 kJ·mol−1
Standard moláris entrópia So298	155,6 J·mol−1·K−1
Hőkapacitás, C	108,5 J·mol−1·K−1
Rokon vegyületek
Azonos kation	Erbium(III)-klorid
Azonos anion	Holmium(III)-oxid Túlium(III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az erbium(III)-oxid erbium és oxigén alkotta vegyület, képlete Er₂O₃. Carl Gustaf Mosandernek részben sikerült izolálnia 1843-ban, de először Georges Urbain és Charles James állította elő tisztán.^[2] Színe rózsaszín, kristályszerkezete – a legtöbb ritkaföldfém-oxidhoz hasonlóan – köbös, kocka alakú. Bizonyos körülmények között az erbium-oxid hexagonális szerkezetet is képes felvenni.^[3] Nagy mennyiségben belélegezve, lenyelve vagy véráramba juttatva mérgező lehet. Az emberekre alacsony koncentrációban hosszú időn át kifejtett hatása még nincs meghatározva, viszont a vegyület kezelése óvatosságot igényel.^[4]

1. ↑ Lide, David R.. Handbook of Chemistry and Physics, 87, CRC Press, 4–57. o. (1998). ISBN 0-8493-0594-2 
2. ↑ Aaron John Ihde. The development of modern chemistry. Courier Dover Publications, 378–379. o. (1984). ISBN 0-486-64235-6 
3. ↑ Singh, M.P, C.S Thakur, K Shalini, N Bhat, S.A Shivashankar (2003. február 3.). „Structural and electrical characterization of erbium oxide films grown on Si(100) by low-pressure metalorganic chemical vapor deposition”. Applied Physics Letters 83 (14), 2889. o. [2012. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1063/1.1616653. (Hozzáférés: 2012. április 17.)  
4. ↑ Erbium Biological Action. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 9.)